Hírek

Rendhagyó irodalomóra a Weöres Sándor Általános Iskolában

Gábor Felicia csángó származású írónő látogatott el 2017. szeptember 29-én a Weöres Sándor Általános Iskolába az Írók a katedrán című programsorozatunk keretében.

Egyesületünk elkötelezett a nemzeti kulturális értékek megőrzése és minél szélesebb körben való megismertetése mellett. A moldvai csángók egészen különleges, archaikus világába kaphattak bepillantást a Weöres Sándor Általános Iskola diákjai Gábor Felicia lujzikalagori születésű írónő, Lázár Balázs és Tallián Mariann színművészek jóvoltából szeptember 29-én a felső tagozatos diákok számára összevont tanítási óra keretében tartott valóban rendhagyó alkalommal. A lefegyverzően kedves és közvetlen írónő – aki saját, egykor hordott népi viseletébe öltöztette a bátor jelentkezőket – és a felolvasással, játékos műsorral is készülő előadók sikeresen találták meg a kapcsolatot a látszólag nagyon különböző nagyvárosi és a még középkori vonásokat is őrző csángó világ között. Hogy ez valóban sikerült, mindenképpen azt bizonyítja, hogy közös értékeink összekötnek minket, bárhol is éljünk a Kárpát-medencében, vagy akár még azon is túl.

 

Az Irodalmi Magazin rendhagyó irodalomórája Kecskeméten

Egyesületünk szervezésében rendhagyó irodalomórát tartott  2017. május 22-én az Irodalmi Magazin szerkesztője Réger Ádám, a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai számára az Írók a katedrán című programsorozat keretében.

A rendhagyó irodalomórák sorozatának egyik állomása az idei tanévben a régi hagyományokkal bíró kecskeméti Kodály-iskola volt. Dobozy Eszter Igazgató Asszony meghívására a Magyar Napló Irodalmi Magazin című folyóiratának csapata tartott rendhagyó órát az iskola 6. évfolyamos diákjainak számára Gárdonyi Géza életművéről. A magazin szerkesztője, Réger Ádám izgalmas előadása mellett Tallián Mariann színművész hegedűjátéka és Lázár Balázs színművésszel közös átélt előadása és a kuriózumnak számító vetített képanyag révén lehetőség nyílt arra, hogy az órán résztvevő közel 150 tanuló változatos módon ismerje meg az adott témát. A patinás épület dísztermében a közreműködők a fiatalokat közös éneklésre buzdítva adták elő a Gárdonyi szereztet Fel nagy örömre! című templomi éneket.

 

Módosított Alapszabály tervezete

FOKUSZ, A Kárpát-medencei Kulturális Kapcsolatokért Közhasznú

Egyesület

 

  1. november 28-án kelt és időközi módosításaival, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. Törvény (Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseivel harmonizált

 

 

egységes szerkezetű

 

ALAPSZABÁLYA

 

– a 2016. december 2-i változások kiemelt, dőlt betűkkel –

Preambulum

A Folyóiratok Kulturális Szövetsége Egyesület (a továbbiakban Egyesület) 1995. november 28. napján elfogadott Alapszabálya rendelkezéseinek megfelelően a Fővárosi Bíróság által 6942. sorszám alatt a Pk.60.004/1996/3. számon, 1996. március 14-én nyilvántartásba vett társadalmi szervezetként működik.

 

 

  1. FEJEZET

 

AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE

 

1.1.      Az egyesület megnevezése:

 

            FOKUSZ, A Kárpát-medencei Kulturális Kapcsolatokért Közhasznú

Egyesület

 

1.2.      Az egyesület rövidített elnevezése:    FOKUSZ Egyesület

 

1.3.      Az egyesület székhelye:          H-1062 Budapest, Bajza u. 18.

 

 FEJEZET

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1.      Az egyesület célja

Az egyesület célja a kulturális és közművelődési lapok érdekeinek egyeztetése, képviselete, a magyar nyelvű folyóirat kultúra fenntartása, ápolása, e lapok megjelenése és fenntartása érdekében a szükséges források és támogatások megszerzése, pályázatok meghirdetése és lebonyolítása mind a saját nevében, mind pedig a tagok képviseletében. A kulturális és közművelődési tevékenység támogatása könyvek és folyóiratok kiadásának elősegítésével, rendezvények megszervezésével.

2.2.      Közhasznú tevékenység

 

Az egyesület a 2.1 pontban írt céljai megvalósítása érdekében az alábbi (állami és önkormányzati) közfeladatokat látja el (a jogszabályhelyek megjelölésével):

2.2.1. A kulturális tevékenység és a kulturális örökség megóvása körében:

 a.)        Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának támogatása, művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése az 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) pontok;

b.)        Kulturális szolgáltatás, kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása a   2011. évi CLXXXIX. tv.  Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. pont;

 

c.)   Kiemelt kulturális örökség védelme a   2011. évi CLXXXIX. tv.  Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) bek. 17. pont;

d).        A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme 2011. évi CLXXXIX. tv.  Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) bek. 13. pont;

  1. e) A kulturális örökség védelme a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5.§ (1) bek.;

 2.2.2. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység körében

 

a.) Érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése (2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i).

b.)      Kitüntetés, ösztöndíj alapítása, helyi írott és elektronikus sajtó; hagyományápolás és közművelődés (2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1) bek.

 ide határon túliak

2.3.      Az egyesület rögzíti, hogy a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységeket folytatja, továbbá biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen.

2.4.      Az egyesület a közhasznú szolgáltatásait, azok igénybe vételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást, az általa meghirdetett és támogatott rendezvényekre vonatkozó információkat, továbbá beszámolóit nyilvánosságra hozza, azokat az egyesület internetes honlapján (www.fokuszegyesulet.hu), valamint a mindenki számára elérhető napilapokban, és a Magyar Napló folyóiratban rendszeresen közzéteszi. Az  Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

2.5.    Az Egyesület csak az Alapszabályban meghatározott céljaival közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, a gazdasági-vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti a közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott egyéb célok szerinti tevékenység megvalósítását.

2.6.    Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

2.7.      Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

III. FEJEZET

 AZ EGYESÜLET TAGJAI,

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

3.1.      A tagsági viszony keletkezése:

3.1.1.   Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, annak célkitűzéseivel egyetért. A tagok felvételéről a közgyűlés dönt a belépési kérelemnek az elfogadásával, egyszerű szótöbbséggel.

3.1.2. A tagok jogai egyenlőek, azokat a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőik útján gyakorolhatják. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3.2.      Az Egyesület tagjainak jogai:

  • részt vehetnek az Egyesület munkájában,
  • a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek,
  • az Egyesület tisztségviselőjét megválaszthatják és tisztségviselővé választhatók.

3.3.      Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:

  • az alapszabály, valamint a Közgyűlés határozatainak betartása,
  • a Közgyűlés által meghatározott tagdíj megfizetése.
  • Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

3.4.      A tagsági viszony megszűnése:

         3.4.1. Az egyesületi tagság megszűnik

  1. a) a tag kilépésével;

 b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

  1. c) a tag kizárásával;

ca)Az Elnökség a tagot minősített többséggel (50%+1) hozott indokolt határozatával kizárhatja, amennyiben magatartása jogszabályt, az alapszabályt, valamint a Közgyűlés által meghatározott célokat sérti, az egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz, egyesületi taghoz nem méltó. A tagnak az érdemi védekezésre a kizárásról szóló határozat meghozatala előtt szóban, távolmaradása esetén írásban, 15 napos határidővel lehetőséget kell biztosítani. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot az érintett taggal írásban is közölni kell. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg.

   Az Elnökség kizáró határozata ellen a tag – a határozat közlésétől számított 15 napon belül –  a Közgyűlés előtt fellebbezéssel élhet, amely a határozatot helyben hagyja, vagy hatályon kívül helyezi.

   cb)Amennyiben a tag az éves tagdíjat az arra megállapított határidőben nem fizeti meg, a teljesítésre írásban fel kell szólítani. Amennyiben a tag az írásbeli felszólítás ellenére a tagdíjat a tárgyévet követő év március 31. napjáig sem fizeti meg, az Elnökség a tagot kizárja az Egyesület tagjai közül. A tagdíj meg nem fizetése miatt kizárt tag tagsági viszonyát az Elnökség a tagdíj utólagos megfizetése esetén helyreállítja. Nincs helye azonban a tagsági jogviszony helyreállításának, ha a kizárt tag olyan cselekményt követett el, amely miatt a ca) pontban foglaltak alapján kizárásra került volna.

  1. d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 3.4.2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

3.4.3.  A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a tag vagy annak hozzátartozója az addig befizetett tagdíjat, egyéb vagyoni hozzájárulását semmilyen jogcímen nem követelheti vissza.

 

  1. FEJEZET

 

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

4.1.      A Közgyűlés

4.1.1. A Közgyűlés a tagok összessége.

4.1.2. A közgyűlés összehívása

A közgyűlést évente legalább egy alkalommal – az éves beszámoló (ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének ) és a közhasznúsági jelentés elfogadása céljából a tárgyévet követő május 31. napjáig meg kell tartani.

Minden negyedik évben tartandó rendes közgyűlés tisztújító közgyűlés. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre a tagokat legalább nyolc nappal előbb írásban meg kell hívni. A közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15. napig, írásban igazolható módon kell kézbesíteni a tagoknak. Azon tagok részére, akik ehhez e-mail címük megadásával írásban hozzájárultak, a meghívó elektronikusan is megküldhető és a kapcsolat velük az egyesület ügyeiben  elektronikus úton tartható. A meghívónak a tárgysorozatot is tartalmaznia kell. A közgyűlési meghívót az egyesület honlapjára is fel kell tenni.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilymódon összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről.

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) a jogi személy nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét.

(A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén vagy a meghívóban közölt, a közgyűlés megtartására alkalmas, más budapesti címen  tartja.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erre a tényre a tagok figyelmét már az eredeti meghívóban fölhívták. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő egy órán belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölendő.

 

Az Elnökség rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhat.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.

4.1.3. A közgyűlés ülésezése

A szabályosan összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább 50 %-a jelen van.. A közgyűlésen minden tagot 1-1 szavazat illet. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag  valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 Határozathozatal

A tagok a közgyűlésen nyílt szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg, kivéve, ha a törvény ettől eltérő szavazattöbbséget kíván meg. Az alapszabályban meghatározott minősített döntést igénylő eseteket kivéve a közgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

  A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

 – az egyesület alapszabályának módosításához,

– az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges (Ptk. 3:76. § (2) bek.)

 

A közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet. Zárt ülést adatvédelmi okból vagy a személyiségi jogok megóvása érdekében lehet kérni.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a közgyűlés elnöke, valamint két résztvevő tag hitelesít. A közgyűlési tisztségviselőket – a jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyv hitelesítőt, szavazatszámlálót – a határozatképesség megállapítása után kell megválasztania a közgyűlésnek egyszerű szótöbbséggel a jelenlevő tagok közül. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet – a levezető elnök és a két hitelesítő mellett – a jegyzőkönyvvezető is aláírja. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a közgyűlés előtt. A közgyűlés határozatai az Egyesület internetes honlapján közzétételre kerülnek, azokat az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán is bárki megtekintheti.

A közgyűlés határozatait az érintettekkel ajánlott levélben vagy más, írásban igazolható módon (személyes átadással) közlik, továbbá azoknak a 2.4. pontban írtakkal egyező nyilvánosságot biztosítanak. A közgyűlés határozatairól az Elnök nyilvántartást vezet (Közgyűlési határozatok könyve), melyből megállapítható a határozat meghozatalának időpontja, tartalma, hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya.

4.1.4.   A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselők az egyesülettel munkaviszonyban állnak;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  9. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  11. k) a végelszámoló kijelölése;
  12. l) döntés minden olyan kérdésben, melyet a jelen Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,
  13. m) a közhasznúsági jelentés melléklet elfogadása.

 

4.1. 5. Az éves beszámolót és a közhasznúsági  jelentést  mellékletet az Egyesület éves rendes közgyűlése a tárgyévet követő év május 31. napjáig a közgyűlésen jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével fogadja el és azokat elfogadása után az Egyesület székhelyén előzetes egyeztetést követően bárki megtekintheti. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés közzététele a Magyar Napló folyóiratban és az Egyesület internetes honlapján is megtörténik. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba úgyszintén bárki betekinthet, aki ezirányú szándékát az Elnökkel írásban közli. Az Elnök a betekintést írásban, előzetes időpontegyeztetést követően, az Egyesület székhelyén, a rendes üzleti órákban engedélyezi.

4.2.      Az Elnökség

4.2.1.   Az Elnökség a közgyűlésen egyszerű többséggel, titkos szavazással megválasztott tagokból áll, mely az egyesület irányító, ügyintéző szerve két közgyűlés közötti időszakban. Az Elnökség 3-5 tagból áll. Az Elnökség élén az elnök áll, aki vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, képviseli az Egyesületet harmadik személyek előtt, valamint vezeti az Egyesület közgyűlését.

4.2.2.   Az Elnökség a maga által meghatározott munkarend szerint, legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökség ülésrendjét minden év január 31. napjáig az Egyesület internetes honlapján közzéteszi, az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség üléseit az Elnökség tagjainak ettől eltérő hozzájárulása hiányában az ülést megelőző nyolc nappal korábban ajánlott levélben vagy más igazolható módon elküldött, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívó útján az Elnök hívja össze. Az elnökségi ülések napirendjét, és amennyiben az előre meghatározott ülésrend időpontjától bármely okból eltérés következik be, úgy a megváltozott időpontot is az üléseket legalább nyolc nappal megelőzően az Egyesület internetes honlapjára is fel kell tenni. A gazdasági év végén az Elnökség beszámol egész évi munkájáról, valamint költségvetési javaslatot készít. Az Elnökség bármely két tagjának illetőleg a felügyelő bizottságnak az indítványára az indítványban meghatározott témában köteles ülést tartani.

4.2.3.               Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjai többsége az ülésen jelen van, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség határozatai az Egyesület internetes honlapján közzétételre kerülnek, azokat az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán bárki megtekintheti.

Az Elnökség a határozatait az érintettekkel ajánlott levélben vagy más, írásban igazolható módon (személyes átadással) közli. Az Elnökség a határozatairól nyilvántartást vezet (Elnökségi határozatok könyve), melyből megállapítható a határozat meghozatalának időpontja, tartalma, hatálya, illetve a határozatot támogató és ellenző elnökségi tagok személye.

 FEJEZET

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

5.1.      . Sem a Közgyűlés, sem az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont), élettársa a határozat alapján

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.2.      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet  előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  1. a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
  2. b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  3. c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabály szerint megfelelő cél szerinti juttatást.

 VI. FEJEZET

 

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 Az Egyesület képviseletére az egyesület Elnöke önállóan jogosult, aki ezen képviseleti jogát külön írásbeli meghatalmazással – az abban meghatározott körben – az Elnökség más tagjára ruházhatja.

 

 VII. FEJEZET

 AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

7.1.      Az egyesület nem törekszik üzleti haszon elérésére, tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi.

7.2.      Az egyesület csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, másodlagosan végezhet vállalkozói tevékenységet. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a 2.1. pontban meghatározott célok elérésére és az egyesület tevékenysége színvonalának emelésére fordítható.

7.3.      Az egyesület a tagjai által befizetett tagdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásaiból és egyéb bevételeiből a Közgyűlés által elfogadott költségvetés és irányelvek alapján, az egyesületekre vonatkozó pénzügyi előírásoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. A felajánlások elfogadásához az Elnökség határozata szükséges. A tagdíjak befizetése történhet az Egyesület pénztárába készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalással. A tagdíjakat legkésőbb a tárgyévben tartandó rendes közgyűlés napján be kell fizetni.

7.4.      Az egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.


7.5.      Az egyesület a tartozásaiért önállóan, saját vagyonával felel. Az egyesületi tagok az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

7.6.      Az egyesület az alapszabályban rögzített tevékenységek folytatása, a megfogalmazott célok elérése érdekében fő-, másod- vagy mellékfoglalkozásban, illetve egyéb jogviszonyban tevékenykedő dolgozókat, önkénteseket, illetve tiszteletdíjas szakértőket alkalmazhat.

7.7.      Az egyesület esetleges alkalmazottai felett a munkáltatói jogot az Elnök gyakorolja.

VIII. FEJEZET

A MŰKÖDÉS, A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE MÓDJA, A BESZÁMOLÓK KÖZLÉSE ÉS  A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület Közgyűlése és Elnökségi ülései és határozatai, az Egyesület működéséhez érkezett támogatások nyilvántartása, továbbá az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módja nyilvánosak. A nyilvánosságot az Egyesület saját honlapján keresztül biztosítja.

Az Elnökség ülésének nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A korlátozásról a korlátozással érintett napirendi pontok tárgyalása előtt külön határozatot kell hozni.

Az Egyesület a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezi és közzéteszi a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon, továbbá a saját honlapján.

Az Egyesület a saját honlapján közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

 Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.

Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 5 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, az egyesület székhelyén kifüggesztéssel, és az Egyesület saját honlapján.

IX.. FEJEZET

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

  • Az egyesület jogutódlással csak úgy szűnhet meg, hamás egyesülettel egyesül vagy egyesületekké válik szét.
  • Az egyesület a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének 9.4. pont szerinti általános esetein túl jogutód nélkül megszűnik,
  1. a) ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy
  1. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

9.3. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • a tagok kimondják megszűnését vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindkét esetben hogy az egyesület vagyoni viszonyaira irányuló megfelleő eljárás lefoklytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli..
  • .

9.4.      Az egyesület megszüntetéséről a Közgyűlés titkos szavazással és a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes  szótöbbségével határoz.

yesület feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

9.5 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja  a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

  FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011.évi CLXXV. törvény (Ectv.)  rendelkezései az irányadók.

A jelen Alapszabály módosításait az Egyesület közgyűlése 2016. december 2. napján elfogadta és az a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi

Kelt Budapesten, 2016. december 2. napján.

                                              

Zsiga Kristóf elnök

Az Alapszabály melléklete

Az Alapszabály külön íven szerkesztett melléklete tartalmazza a FOKUSZ Egyesület tagjainak, valamint tagjai lakcímének a 2016. december 2-i közgyűlés napján  hatályos névsorát, mely egyben a közgyűlés jelenléti íveként is szolgál.

A FOKUSZ Egyesület jogi képviselőjének megfelelőségi záradéka:

Dr. Rosonczy Enikő ügyvéd, mint a FOKUSZ Egyesület megbízott jogi képviselője a Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazolom, hogy a FOKUSZ Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályának szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

A jelen egységes szerkezetű Alapszabályt szerkesztettem és Zsiga Kristóf elnök aláírását, aki előttem azt sajátkezű aláírásának ismerte el,  ellenjegyzem:

Budapest, 2016.december 2. napján:

 

Egyesületünk kiadásában megjelent Ferdinandy György: Fekete karácsony című kötete

fekete-karacsony-ferdinandy-gyorgyMenekülttábor, húszezer menekülő fiatal, forradalom. Ez a könyv története három szóban, de ennél lényegesen több a tartalma. 1956 őszén, a vérbefojtott forradalom után, közel kétszázezer menekült hagyta el az országot. Közöttük húszezer diák. Az ő sorsukat követik nyomon ezek az első személyben megírt történetek. A menekülttáborokban, az első idők keserves próbálkozásai után, a hontalansággal való egyre véglegesebbnek tűnő szembesülések éveiben. A családalapítás? Az idegen asszony és a magyarul nem beszélő gyerekek? Mindebből vajmi keveset örökített meg a magyar irodalom. „Mik voltunk, mit akartunk, mielőtt a semmibe hulltunk”? Ferdinandy Györgynek, „mióta csak útnak indult, minden lépése hazafelé vezetett.” /Ciro Alegría/. Harminc év története, egy olyan író szemével, aki végigszenvedte ezt a három keserves évtizedet. De lehetséges-e a hazatérés? Vagy 1956 száműzöttje véglegesen egy idegen világban fejezi be az életet? Ezzel a kérdéssel fejeződik be a száműzöttek története.
„A kiadványt az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja”

 

 

 

1956_emlekev_logo_rgb_0

 

Egyesületünk gondozásában megjelent Reisinger Attila: A Lajta menti forradalom című könyve

a-lajta-menti-forradalom-reisinger-attilaEgyesületünk támogatásával a Magyar Napló Kiadónál megjelent Reisinger Attila: A Lajta menti forradalom című könyve.
1956. október 26-án számos vidéki városban sortüzek dördültek, összesen több száz áldozatot és több ezer sebesültet követelve. Mosonmagyaróváron az akkor „zöld ávós”-ként emlegetett határőrök lőttek a tömegbe. A forradalom 60. évfordulója alkalmából megjelenő, két kisregényt tartalmazó kötetben négy áldozat nézőpontjából, hitelesen ismerhetjük meg a sortűz körülményeit.

„A kiadványt az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja”

 

 

 

 

 

1956_emlekev_logo_rgb_0

Civil Etikai Kódex

A 2012-ben megjelent Civil Etikai Kódex azzal a szándékkal jött létre, hogy irányt mutasson a civil szervezeteknek Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A civilség jelentése, szerepe, feladata, kihívásai számos gondolkodót késztetett hozzászólásra, mely árnyaltabb, összetettebb képet ad a mai civil állapotokról és jövőbeli lehetőségeikről. Tovább

Civil Etikai Konferencia

Napjainkban a gazdasági–pénzügyi válság megrázkódtatásait elszenvedő társadalmakban felértékelődik a közösségi aktivitás. A civil közösségeknek az Európai Unióban nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a döntéshozók gondolkodásában, ugyanakkor a közösségeknek is fel kell nőniük egy új, felelős szerepkörhöz. Tovább